,,Egy borongós, őszi napon beszélgettünk Kovács Patríciával, amikor mindenki rosszkedvűen, csalódottan kerülgette a tócsákat, és tekingetett az ég felé napsütés után áhítozva. Ezen a napon Patrícia volt az első ember, aki mosolyogva, vidám színekben pompázó esőkabátban, és gumicsizmában jött szembe velem, üde színfoltjaként az őszi komorságnak.”

BIO INFO: Ami eszembe jut, ha Rád gondolok, az örök mosolyod, a mindig áradó életörömöd, könnyedséged. Hol a forrása a belőled áradó életszeretetnek?
KOVÁCS PATRÍCIA: Igen, sokan gondolnak így rám, hogy én egy mosolygós lány vagyok, de azért ebben sok munka van. Mindig van körülöttem valami tavasz hangulat, de ezért mindig megdolgozom... Ha mosolygok, azt kapom vissza. Tudok örülni az esőnek is! Esőre szükség van, a víz táplálja a földet. És persze lehet divatozni: van 5-féle színes gumicsizmám, esernyőm, esőkabátom. Körülveszem magam színes dolgokkal, és keresem, hogy minek lehet örülni, mosolyogni. Most már nagyon könnyen ki tudom magam hozni a rossz pillanatokból. Eszembe jut, hogy van két kezem, lábam, családom, értelmem. Kutya kötelességem, hogy ne engedjem magam. De ez melós. Amikor kijövök a metróból, a végén felnézek az ég felé. Amikor ott mindenki dühös, tolong; én úgy közlekedem Pesten, mintha soha nem láttam volna. Mert lehet ezt a sokszor élhetetlen várost szeretni. Sok a gyerek körülöttem, és a 2 kutyám, ami mindig kihoz ebből a komor hangulatból. Ősszel legszebb a táj, a levelek, a gesztenye. Gyerekként nem volt bajunk az ősszel. Soha. Vannak színes harisnyák, zoknik. Fel lehet dobni a hangulatunkat. Amit adok, azt fogom visszakapni.

BIO INFO: Biztos vannak mélypontjaid, és sok múlik azon, milyen technikád van ezekre a napokra, az ilyen gödrökből kimászni…
KOVÁCS PATRÍCIA: Van egy fontos dolog bennem, amit megtanultam, és ez a pozitív gondolkodás. Tudatosan kellett eljutnom idáig, sokat olvastam magazinokban, könyvekben kerestem az információt, hogyan is kell ezt csinálni. Igyekszem a lelki étetem polcain mindig rendet tartani. Nem arról van szó, hogy mindenkit szeretek, mindenkinek megbocsátok. De ha nézem az életemet visszafelé, amit ki kellett beszélnem, azt mindig kibeszéltem. Nem hurcolok hátizsáknyi terheket. Nem göngyölítem a problémákat. Férjem, Péter azt mondta, amikor megismert, hogy olyan vagyok, mintha egy szűzlányt ismert volna meg. Ez hogy lehet? Úgy, hogy nincs magammal hurcolt régi sérelmem. Ezt az elvet igyekszem minden kapcsolatomban megtartani. Ezen túl, ha mégis valami bánat ér, azt nem terhelem a környezetemre. Főleg a szakmai csalódások nehezek, ha pl. megígérnek egy szerepet és mikor már beleéltem magam, elveszik. Ilyenkor elvonulok. Soha nem nyomom a környezetemre a bánatom, és én magam is nehezen viselem, akik ezt teszik. Ha valami fáj, le tudom jegelni. Ha munka van, nem terhelem a kollégáimat. Lejegelem, és ha van egy szabad hétvégém, elvonulok, bekuckózom. Amikor újra előjövök, már jól vagyok. Sokat segít, hagy mindig körülöttem vannak a kutyáim. Mellettük megnyugszom.

BIO INFO: A pozitív gondolkodás és a vegetáriánus életmód számodra tudatos választás?
KOVÁCS PATRÍCIA: Amikor Környezetvédelmi Nagykövet lettem – minisztériumi megbízásra kampányoltam a szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosított ruhák, takarékos villanykörte, stb. mellett – az állatvédelem lett a kiemelt terület, melynek kvázi az arca lettem. Volt egy fotózásom egy szarvasmarhával. Városi lány vagyok, még soha nem voltam testközelben szarvasmarhával, és ahogy belenéztem a nagy fekete szemébe, megláttam magam az ökölnyi nagy szeme tükrében... Azóta nem ettem húst. Ott voltam az állattal, a szagával, szőrével, kedvességével. Nem ment le többet semmilyen húsétel. Azóta nem hízom meg, sokkal több zöldséget eszem, változatosabban főzök. Nem iszom cukrosat, szénsavasat, ha szomjas vagyok. Péter már akkor vega volt, amikor találkoztunk. Es azóta a Mamám is kifejlesztette a vega rakott krumplit, most már gombából. Isteni.

BIO INFO: Mi az, ami a színpadon kívül feltölt, ami ezt a vagányságot, lendületet adja neked?
KOVÁCS PATRÍCIA: Férjemmel nemrégiben létrehoztunk egy alapítványt, ez a Suhanj! Célra, hogy mozgássérült és látássérült gyerekek, fiatalok tömegsportba kapcsolását oldja meg. Ez feltölt. Van egy barátnőnk: Fanni, aki izomsorvadásos, 22 éves, és ül egy tolószékben. És MINDIG mosolyog. Ha elkeseredek, rá gondolok, hogy ő sem adja fel. Péter sokat futott a világban. Máshol ez a mozgássérült lét nem akadály, ők ugyanúgy sportolnak, mint az épek, és a szülők olyan életet biztosítanak nekik, mintha egészségesek lennének. És megint a kutyák. Amerikában sok öregek otthonában van kutya, mert jó kedve lesz az embernek a kutyától. Van, ahol be lehet vinni a kutyát a munkába, mert jó hatású az irodai alkalmazottakra. Néha szégyellem magam, ahogy elnézem a többi embert, itt nincs kultúrája az állattartásnak. Azért van az a sok zavart, személyiségzavaros, rendezetlen állat.

BIO INFO: Van vágyad, álmod, terved?
KOVÁCS PATRÍCIA: Arra vágyom, hogy maradjon az a harmónia körülöttem, ami egy ideje már megvan. Számomra a harmónia alapja, hogy szeretem magamat, és amit döntök, azért vállalom a felelősséget. És nem rettenek meg a négy fal között, ha egyedül vagyok. Jó lenne ilyennek maradni. Vannak kézzel fogható vágyaim is: most betetettem egy belső fogszabályzó, ha már ilyen tudatos vagyok. Most még édes ez a fogsor, de negyven évesen nem lesz édes. Ápolatlan lesz. Ha kulturált vagyok, az kell, hogy legyen a fogsorom is. Nehéz megszokni, sok fájdalom van mögöttem, és sokkal nehezebben szinkronizálok. A színpadon is többet kell koncentrálnom. Igyekeztem nem terhelni a családomra, hogy fájt, de fájt. Kapartam a falat. És bevettem a fájdalomcsillapítót. Most minden más a napjaimban. Tessék, nézd a neszesszerem. Ekkora nagy, és mindig velem kell, hogy legyen. Szájöblítő, fogzuhany, fogkrém, kétféle fogkefe, egy kívül, egy belül – más-más méret – cukorkák, mert rágózni nem tudok. És nincs nassolás. Nyáron nem tudtam beszélni, mert fájt a szám és sebes volt, de egyszer csak megszokta. Azután meggyógyult. Van, amit nem tudok most a munkában sem elvállalni másfél évig. Filmezni, színpadozni tudok. Modern darabok várnak rám, az menni fog. Olyan karakterszerepeim vannak, ahol ezt a beszédbeli nehézséget remélem át tudom játszani. Csak olyan szinkronokba megyek, ahol szeretnek annyira, hogy több időt adnak egy szerepre. Van egy-két rendező, aki ragaszkodik hozzám, most olyan szerepekre hív, ahol a karakter megformálása a lényeg. Aki elfogad, segít ebben a folyamatban.

BIO INFO: Ki tanít, segít az életedben?
KOVÁCS PATRÍCIA: Szakmailag Máté Gábor, aki osztályfőnököm volt, fő mesterem. Úgy általában az állatok, akik legtöbbet tanítanak. És Feldmár, akit sokat olvasok. A monoton házi munka is segít, sokszor ilyenkor értek meg dolgokat, ülepednek le a történések. Aztán nagyon jó tanítóm az alvás, mindenben segít. A legfőbb szépségpraktikám. Ha tehetem, minden délután alszom. Reggel-este próbálok, játszom, és ha nincs szinkron, alszom. Bárhol tudok aludni. Akár 10-15 percet. Amikor rosszkedvem van, akkor is az alvásba vonulok. Az alvás jó mester.

Katt a képekre! ;)